A szappan története...

Liebig, a nagy német kémikus mondása szerint, valamely nép kulturájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága.

Talán a leggyakrabban használt kozmetikai segítőnk a szappan, amely tisztít, ápol és megújítja a bőrt. Eredete nagyon régre nyúlik vissza. Az első ismert forrás szerint úgy készült, hogy a növényi hamut vízzel vagy fullerfölddel keverték. Lehet, hogy Ke. 2000-ben a babilóniak már zsírból és hamuból olyan szappant főztek, amit ruhák mosására alkalmaztak, majd a főníciaik már hajmosásra is alkalmas szappant kevertek ki. A szappan szó eredete bizonytalan: vagy a rómaiaktól ered, akik a szapo nevű anyaggal tisztálkodtak, vagy a keltáktól, akik az állati zsiradékból és növényi hamuból készített terméket szaipónak nevezték. Már a második században gyógyászati céllal is javasolták a szappanos mosdást a római birodalom területén.

A IX. századi arab alkimisták feljegyzéseiben is találhatunk utalásokat a szappan tisztító hatásáról. 1000 körül Európában, főként Franciaországban és Olaszországban számos szappanfőző kis üzem működött, de már Nagy Károly rendeletben írja elő, hogy a hűbéri birtokon szappanfőző iparosokat is kell tartani. Szappanfőző céhek alakulnak. Ezek környékén, mivel állati zsiradékot használtak, iszonyú bűz terjengett. Később növényi olajat is használnak, de a lúg beszerzése még mindig költséges volt.

Az igazi, kemény, formázott toalettszappant az arabok találták fel, olívaolajból és fahamu lúgjából gyártották, amelyett illatosítottak is olajokkal. A családok – akik maguk préselték az olajat a bogyókból – az utolsó préselésnél kinyert olajat már nem étkezéshez, hanem szappan készítéshez használták, magas vitamin és zsiradék tartalma, hidratáló hatása miatt. A nehézkes műveletek miatt ez ekkor még igencsak luxuscikknek számított. A szappangyártás a 20. század első felében rohamos fejlődésnek indult. A klasszikus, üstökben való szakaszos szappanfőzési eljárásokat felváltotta a korszerűbb, gazdaságosabban működő folyamatos szappangyártási eljárás. Ám hamar megunták az emberek a néha ragacsos, néha a kézből is kiugró pipereszappanokat, amelyek után talán jobban is kell tiszítani a fürdőszobát és rátértek a folyékony szappanok, habfürdők használatára. Pedig...az igazi szappan a készítési eljárásából adódóan nem folyékony állagú. A pipereszappan azonban ismét helyet kér a fürdőszobai polcon, ennek egyik oka a házi szappankészítés újraéledt az egész világon.

Hölgyeknek kitűnő ajándék lehet az olajból készült szappan, melyet már számos antik civilizáció használt tisztálkodáshoz. A készítés módja generációkon át öröklődött mindmáig. Különféle virágok illóolajával, kivonatával készítik, ma már gyárilag is, de ajándékba inkább igazi kézműves munkát válasszunk.

(Gyöngyösi Anna írása alapján)

Liebig, a nagy német kémikus mondása szerint, valamely nép kulturájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága.

 

Az argánolajból készült kézműves argán szappant itt találod.